dr. P.Tóth Béla

Adventben nem csak békés és áhítatos pillanatok által üzenhet az Úr: lehetnek egészen furcsa, érthetetlennek tűnő eszközei is. Tanácsos ezeket is megérteni, s útjelző tábláknak tekinteni. Erről szól az alábbi igehirdetés.

Az „irodalom” amolyan demokratikus, francia forradalom utáni kifejezés. Egyenlőségjelet tesz minden közé, ami csak betűből van. Normális körülmények közt persze jelző járna elé, mint a borról is meg kell mondani, milyen bor – ennek hiányában ugyanis hasonlóan megfoghatatlan konglomerátumot jelöl, mint a „kultúra” szó is, melynek aztán „…legalább fele része svihákság.”  Erről szól az alábbi igehirdetés.

Ez a szó, hogy hiteles, nem is szerepel a Bibliában. A helyén azt találjuk igaz, vagy igazságos. Ma mégis feltűnően sokat használt kifejezés, mikor hiteles emberről, hiteles művészetről stb. értekezünk. Valószínűleg azért, mert sok a hamisítvány, dől a bóvli. Beszédben is, emberben is. Erről szól az alábbi igehirdetés, ami előadás formájában hangzott el.

Az igehirdetés olvasása bárkit építhet, de senkit nem mentesít az alól, hogy a hetedik napot a Tízparancsolat szerint méltó módon megszentelje.

Három ige a Bibliában, három gondolat, egymástól mondjuk úgy, 120 fokos szögben – arról, hogy hol található Isten… Az egek egeiben, sehol, vagy – mindenütt…? Erről szól az alábbi igehirdetés.

Saul király személyes életében ott volt a zene, de egészen másként az élete elején, a szép indulásakor, amikor még vele volt Isten – és egészen másként akkor, amikor már önhittsége miatt elhagyta őt az Úr. Erről szól az alábbi igehirdetés.

Van-e eleve elrendelés? Elméjüket köszörülni szerető, hitvitázó ifjak szívesen esnek egymásnak a téma kapcsán. Hazafelé tartó, bölcs és alázatosabb lelkek inkább saját magukkal beszélgetnek róla, mikor visszatekintve megpillantják sorsuk egy-egy fontosabb összefüggését. Erről szól az alábbi igehirdetés.

Kevés olyan hiteles lenyomata van az emberi életnek, mint a pusztai vándorlás: éhínség, szomjazás, mérges kígyók – máskor pedig égből hulló manna, sziklából fakadó víz, és biztos vezetés az éjszaka sötétjében… De miért kapjuk a magunk különös, semmihez nem hasonlítható útját? Erről szól az alábbi igehirdetés.

Japánban kinevetett a taxis, amikor borravalót akartam adni a fizetségéhez. Tény, hogy fehére ingben, nyakkendősen, s fehér kesztyűben vezetett, ami önmagában sem mellékes, ott ilyenek a taxisok – de csak nem képzelem, volt a derűjében, hogy ő eltesz olyan összeget, ami több annál, mint amit a taxióra mutat…? Erről (is) szól az alábbi igehirdetés.

Nézem az ipari kamerák fölvételeit a híd összeomlása pillanatáról. Esik az eső, rohannak az autók, amikben emberek ülnek, minden olyan hétköznapi – s tudom, hogy ők ott pár másodperc múlva már nem fognak élni… Erről (is) szól az alábbi igehirdetés.

Aratásért hálaadás idején ünnepi szólamokat keresnek, és kapnak is sokan. Mi egy napi bibliai igében is föllelhetjük az életnek kenyerét. Erről szól az alábbi igehirdetés.