Igehirdetés 2008. szeptember 14.

Nagyobb lesz a későbbi templom dicsősége

The glory of the later temple shall surpasse the former’s

 

Lekció: Zsolt 145,1-13
Textus: Agg 2,3-9

„Ki van köztetek olyan, aki még látta ezt a templomot régi dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye, szerintetek ez semmit nem ér ahhoz képest? Azért most légy bátor, Zerubábel, így szól az Úr. Légy bátor, te is, Jósua főpap, és legyen bátor az ország egész népe, így szól az Úr. És dolgozzatok, mert én veletek vagyok. Mert ígéretet tettem nektek, amikor kijöttetek Egyiptomból, és lelkem köztetek marad! Ne féljetek!

….Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel. Enyém az ezüst és enyém az arany, így szól a Seregek Ura. Nagyobb lesz a későbbi templom dicsősége, mint a korábbié volt, és ezen a helyen békességet és jólétet adok!”

 

Imádkozzunk!

Mennyei Édesatyánk, tőled van az élet ajándéka, s neked köszönjük az elmúlt éjszaka pihenését is. Megtartottál minket a sötétség hatalmai ellen, és tőled van, hogy együtt lehetünk leborulni és téged imádni. Szabadíts meg minden fáradtságtól, fásultságtól és bálványainktól is, amik elválasztanak tőled. Friss mannáért jöttünk hozzád, aki megígérted, hogy velünk leszel a világ végezetéig. Jöjj el hozzánk a Lélek tiszta hangjával és igéd üzenetével, ami gyógyít és vigasztal. Kérjük, adj alázatot a hirdetőnek és nyitott szívet minden hallgatónak, hogy megújíthasson minket az ige. Szólíts nevünkön és adj vezetést, az ismeretben növekedést, a véghezvitelben pedig tőled való erőt! Ámen.

 

Igehirdetés

Ma harminc amerikai vendégünk van, akik nem értenek magyarul, ezért ez most egy kétnyelvű igehirdetés lesz. A szentendrei református templom 1748-ban épült, a tornyot pedig 1770-ben építették hozzá. Legutóbb 1913-ban, tehát 95 éve, majd pedig 39 évvel ezelőtt volt komolyabb felújítása. Mostani nagy munkánk idején a déli oldalon, a külső falba építve palackot találtunk, benne üzenettel, ami az építőmunkások nevét tartalmazta, akik az előző két felújítást végezték. Úgy gondoltuk, elődeink iránti tisztelettel folytatjuk a hagyományt, és a széttört palack helyett egy újat vettünk, beleírtuk a mi mostani felújításunk körülményeit – és az előző két híradással együtt ugyanoda, ahol az előző palackot találtuk, mi is befalaztuk.

Since we have thirty Americans here today with us, who do not speak our language, this will be a bilingual service. This Reformed Church building was built in 1748, the spire was added to it 22 years later, that is in 1770. The last two renovations took place in 1913, that is 95 years ago, and in 1969, 39 years ago. During our current effort to replace the whole cover we have found a bottle in the wall, with two messages in it. One message contained the names of the renovators 95 years ago, and the other had also the names of the workers 39 years ago. We decided to continue with this tradition, in reverance over against our forefathers, so we also have put our message into the bottle, and walled it in the same place in the outside wall, where we have found it.

Szép egybeesés, hogy Kalauzunk szerint a napokban olvastunk a jeruzsálemi templom újjáépítéséről is Aggeus próféta könyvében. Nem lenne jó azonban olcsó párhuzamot vonni a babiloni fogság utáni templom-újjáépítés, és a mi mostani, itteni templom-renoválásunk között, hisz rengeteg körülmény egészen más volt ott, és más most itt. Azon kívül azonban a jeruzsálemi templom üdvtörténeti jelentősége is egészen más, hiszen a helyén már Ábrahám idejében is egy ősi szentély volt, ahol Melkisédek pap a Magasságos Istent szolgálta, s akinek Ábrahám tizedet is adott. Mi itt Szentendrén összesen 1620-tól ismerjük a református lelkészek névsorát, nem is mindig itt volt a templomunk, ahol most van, így a jeruzsálemi templomnak legkevesebb 3000 év előnye van hozzánk képest, ennyivel ősibb szent hely, azonkívül az ott épült templomot látogatta Megváltó Jézusunk is, és annak az udvarában tanította hallgatóságát…

It is a remarkable coincidence, that our Bible Reading Guide just have let us read in the last couple of days the story of Prophet Haggai about the rebuilding the shrine in Jerusalem. It would be of course a mistake to make an easy paralel of this post-Exile rebuilding the temple, and our current restoration of this Church-building, for there are so many different circumstances. Not speaking of the Salvation-historical differences, speaking on the side of the Jerusalem temple, where already Abraham had found a very ancient shrine, with the priest Melkisedek, who was the priest of the Most High One, and Abraham gave him tithes. We, here in Szentendre, know the names of the former pastors of our Church only from the year 1620 anwards, so the Jerusalem temple have minimum 3000 years advantage in age over against us – not speaking of the fact, that even our Saviour Lord Jesus attended that temple and tought his audience in it…

Mégis vannak párhuzamok az Aggeus próféta igéiben, amik sokatmondóak lehetnek számunkra.
Először is az, hogy Isten népe életében is eljöhetnek az elbizonytalanodás idői. Hazajöttek a zsidók Babilonból, és mindenki keservesen építeni kezdte házát a romok helyén. Nagy volt a nyomor, ínség uralt mindent. Éveken át aszály is sújtotta őket, így nem volt eleség – azért mégis hozzáfogtak valahogy Zerubábel elöljáró vezetésével, Jósua pap idejében a templom romokból való újjáépítéséhez. Nem volt valami fényes az eredmény. Annyira nem, hogy ha megkérdezték a legöregebbeket, akik még látták az előző templomot, ahhoz képest, amilyenek azok az emlékek voltak úgy ítélték, hogy semmit sem ér a munkájuk. Eljöttek az elbizonytalanodás idői: azt kérdezték maguktól, van-e értelme egyáltalán ennek a kilátástalan igyekezetnek.

Yet, there are certain similarities, which might be telling for us. First of all, that even in the life of God’s very people, there may come the times of uncertainty. The Jewish people returned from the land of Babylon, and started to rebuild there own houses first, in a miserably coping way. There was hardly anything to eat. Distress, need and poverty characterized those days, and even a major drought made much damage to them. Still, they started to rebuild the temple as well, on their miserable way, but the memories of oldest ones, who saw the first temple, told them, that their effort is like nothing, just worthless, compared to the previous shrine. So, the times of uncertainty came along, for they asked themselves, is it not senseless to do this effort at all.

Isten népe életében mindig vizsga az elbizonytalanodás ideje. Változások, amik nagy reményekkel kecsegtettek – és nem hozták el a Kánaánt. Félelmek, amik nehezedő életkörülményeket jósolnak, vagy emberi aggodalmak, amik katasztrófák árnyékait vetik előre – s még sok más a világban megrendítheti a belső bizonyosságot. Ilyenkor az a kérdés, megtaláljuk-e az elbizonytalanodás ellenszerét. Mert az ember először rosszul érzi magát, aztán elkezd panaszkodni, majd kapkodni, mindenféle dologba kapaszkodni, amiben csak valami biztonságot sejt – és a dolgok mégsem változnak. Nehéz úgy templomot építeni, hogy az ember közben azt mondja magának, ez az egész nem sokat ér. Márpedig a jeruzsálemiek így érezték magukat Aggeus próféta idejében.

In the times of uncertainty God’s people allways faces a proof. Whenever big changes occure to us, e.g., and yet the promised Kanaan never comes along, what we so much longed for… When we have realistic fears of economic troubles. When we can not but foresee different catastrophies, attending mankind, and touching upon us. All these may bring us serious uncertainty, which is not pleasent at all. The question in such situations is, wether we find the cure for our uncertainty, or not. For start we usually simply feel bad, then we complain, and then we start to hurry up to find something to clatch hold of – but things mostly still remain the same. It is a hard job, for example, to build a temple by your own hands, and yet, to ask yourself, if this enterprise does cost a thing. This was the case of the Jews at that time!

Az elbizonytalanodás lényege azonban nem a fenyegető katasztrófa, és nem is a gazdasági kilátások romlása. Az elbizonytalanodás lényege mindig ez: velünk van-e Isten, vagy egyedül vagyunk. Ha az ember azt érzi egyedül van, nem is lehet más a szívében, mint bizonytalanság. Távol Istentől, messze szakadt állapotunkban, beledobva egy kaotikus világba – erről szól már Ádám és Éva története is… Ránk tör a félelem a lágy esti szellőtől is, sőt, nem ritkán egyenesen a rettegés – s még az okát sem tudjuk pontosan. Hozzáértők mondják, hogy a legnehezebben a tárgy nélküli szorongás gyógyítható. Ha tudjuk, mitől is szorongunk, akkor már elkezdtük kivetíteni valamire, már van tárgya – s azt megpróbálhatják gyógyítani. Ám a tárgynélküli, puszta szorongás, ami csak a szív tulajdonsága, s ami egyébként a modern világ egyik jellemző lelki betegsége, már sokkal nehezebb ügy. Ezért mondja Isten a népnek, hogy legyetek bátrak, dolgozzatok, s én közöttetek maradok, ahogy megígértem, mikor kijöttetek Egyiptomból! Ez a legfőbb, és valójában egyetlen igazi gyógyszer: Isten jelenléte. Amiről az előbb is énekeltünk, hogy „itt van Isten köztünk…” (165.dics.1.v.)  – ez a bizonyosság az, ami megváltoztat mindent az ember lelkében!

The core of our uncertainty, however, is never the approaching catastrophy or the worsening economic prospects. The real core allways lies in this issue: wether God is with us, or, we are only on our own. If we are on our own, isoleted, then it is no wonder, that we are deeply anxious in our heart. Far away from our Creator, thrown into a chaotic world, and this is about the story of Adam and Eve, we get frightened, even by the mild evening breeze… And we can not identify even the causes properly. Today, experts say one of the widespread psychic disturbance is anxiety. Experts also tell, that the most difficult type of it is the one which does not have an object, just it is there. If there are already some objects, on which we project our fears, then we are already in the process of healing. But as long as it remains objectless, it is a difficult job. That is why God tells: be courages, take heart, do your work, for I am with you. I have promised it, when you left Egypt. This is the most important, in fact the only medicine: the presence of God. What we sang just minutes ago: „God reveals his presence…” This conviction is the factor, which changes our hearts!

E közelség két irányból is kaphat segítséget. Mi is kérhetjük – ez az imádság állapota. „Közeledjetek Istenhez és közeledni fog hozzátok.” (Jak 4,8) Az imát komolyan vevő ember közelebb kerül Istenhez. Az ilyen a leginkább elhagyott pillanataiban is Istennek és Atyának tudja őt nevezni, mint Jézus a kereszten…! Imádkozni sosem késő, erről szól a jobb lator példája – bár sokkal jobb lenne hamarabb megtennünk, nem csak a nagyon elhagyott pillanatokban. Hányan járják végig életüket Isten nélkül, sőt, az ő ellenében, s amikor ott a nagy baj, mégis csak azt hajtogatják, Istenem, segíts meg. „Keressétek az Urat, amíg megtalálható!…!” (Ézs 55,6-7)

This closeness to God can gain support from two directions. We can ask for it, and that is called prayer.” Come close to God, and he will come close to you.”  (James 4,8) Anyone, taking prayer seriously, shall experience the closeness to God. Such ones can call him even in the most distressed moments „God and Father”, like Jesus did so on the cross. To pray is never too late, but obviously better to start it earlier, as the example of the criminal on the cross teaches us. How many people are there, doing their life-journey without prayer, and yet, when real trouble approaches, they cry up, „My God, help me now!” Inquire of the Lord – while he is present! (Jes 55,7-8)

Van a közeledésnek egy másik segítsége is, ez pedig az ige. Isten szól, éspedig sokszor és sokféleképpen, és főleg szól nekünk Jézus személyében. (Zsid 1,1-4) Mind a kettő fontos. Néha egy elhalkuló esti tücsök-ciripelés emlékeztet arra, hogy ki van mérve a mi időnk is, eljön az ősz nem csak a kis élőlények, hanem minden ember életében is… Máskor meg a hajnalpír mondja azt, micsoda bizonyosság embernek lenni, megint egyszer fölébredni, hozzákezdeni a napi teendőkhöz… Az élet egyszerű eseményei, emberi találkozások, olvasmányok, muzsikák – bármi lehet üzenetté, ami közelebb visz Istenhez. Csak figyeljünk oda s legyünk megszólíthatók ezek által. De a legfontosabb mégis az, amikor ő maga nevünkön szólít minket az igében. Ezt most neked mondom, engem hallasz – talán nem is fogom elmondani neked még egyszer. Halld meg és vedd komolyan. És a „nevén szólított” élete megváltozik! Aki Isten igéjét meghallja, annak bizonyosság támad a szívében. Nem bízhat a világban, nem bízhat önmagában sem, ez igaz – de megbízhat az ő igéjében: van már biztos pont az életében!

There is, however, another support for coming close to God, and this derives from God’s side. This is his own word – for God speaks to us. He calls us on manyfold ways, and speaks to us also through Jesus. (Hebrews 1,1-4)  Both ways are important. Sometimes the weekening sound of a house-criket in the first night of the Fall of the year reminds us, that we humans also shall have our Fall of the Year, we are not immortal in our bodies… Sometimes, on the contrary, a beautifull rose sunrise light gives us the certainty of Being, the solidity of life, that „look, we start again with our daily jobs!” In such a way the simplest facts of life might turn to a message, for example meeting people, reading books, listening music, or anything else may bring us closer to God. Just we need to be sensitive and approachable by these. The most important way, however, to give help of coming close to God is his own Word. When he calls our name, and tells us something important. „This is now for you, personally to you, and I hope you hear me, for I may not repeat it many a times. I tell it to you now, take it seriously.” And the person, who did hear his name, will be changed! The person, who really listens to the Word, shall experience a sudden change in the heart – certainty emerges! He could not rely on the world, could not do it on himself or herself, but can trust in the ultimate reality, in the Word of God. And safety and certainty emerges in this way in the heart.

Így jöhet el az elbizonytalanodás időszaka után valaki életében egy másik, az újra megtalált bizonyosság időszaka. Eddig csak hittem, de most már tudom is, hogy kinek hittem. (2Tim 1,12) Ugye, ez mennyivel több! És a templom megint elkezd épülni, mert az is kiderült időközben, hogy az ember maga a templom, neki magának kell épülnie először – aztán majd épül szépen a kőböl való is. „A Szentlélek temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek!” (1Kor 3,16) Aggeus könyvében ez úgy jelenik meg, hogy nem csak hogy lesz itt méltó templom, hanem szebb és dicsőségesebb is lesz az előbbinél! Ami azt jelenti: nem volt hiába a megpróbáltatás, tisztult és erősödött az élet, „javunkra volt a nagy keserűség.” (Ézs 38,17) A visszanyert bizonyosság erősebb és edzettebb, kipróbáltabb, mint az előző volt… Ilyen Istenünk van – ő ezt is meg tudja adni! Örvendezzünk nagy kegyelmében, hiszen az ő országa örökkévaló ország, és uralkodása nemzedékről nemzedékre megmarad! (Luk 1,33) Így is legyen! Ámen.

In such a way, after the times of uncertainty may come to us the time of regained certainty. So far I believed, but by now I already know, to whom I believed. This is much more, than believing alone. It is certainty. And the temple will be built again, for I had realized meanwhile, that I am myself the temple. I need to be built, and after that happens, there shall grow the stone-building as well. You are God’ temple, where the Spirit of God dwells. This appears in the book of Haggai so, that not only a new temple will be built, but its glory shall surpase the former temple’s glory. Which means, to my mind, that no any trial was in vain, life got cleanness, power, it became trained. The great bitterness worked for my very prosperity. The regained certainty is stronger, as the former was. We have such a great God, who is able to present us such things. Let us rejoice in this great mercy, for his kingdom is an everlasting kingdom, and his dominion stands for generation to generation. Amen.

 

Fohász

Istenünk, légy áldott a szép és boldog időkért, de légy áldott a megpróbáltatásokért is. Szeretnénk éber szívvel fogadni a nehéz időket, amikor azt hozol el – és hálásan az egészség, a háborítatlan idők és a zavartalan béke időszakait. Adj tőled való értelmet, Szentlelked világosságát, mert magunk nem jól értelmezzük az eseményeket, amik az életben érnek. Nagy szükségünk van közelségedre, és segíts minket, hogy magunk is meg tudjuk tenni, ami rajtunk múlik. Segíts hűségesebb imádságra, még több csendre és áhítatra, hogy te magad eljöhess a szív elrejtett emberében. Kérünk türelemért, méltányosságért és felebaráti hajlandóságért. Vezess ígéreted szerint az ige jó tanácsaival, s adj mindnyájunknak abból a kenyérből, amely a mennyből szállott alá! Ámen.