A nyár legjelentősebb örömei közé tartozik az ugorka kovászolása, s nem csak a létrejövő finom savanyúság miatt. Maga a kovászolás ünnep. Ne vágjunk azonban a dolgok elébe, bár azonnal megjegyezhető, hogy a bűnbe esett ember eleve csak az “ecetes uborkát” ismeri, a kovászost nem – pedig a kettő úgy viszonyul egymáshoz, mint a rajzvicc a Dűrer-grafikához.

Induljunk ki abból, hogy kovászolni télen egyáltalán nem szokás. Lehet ugyan, mert van fóliás ugorka, és állhatnak az üvegek hétszámra meleg vízben – de hol van ez a vergődés a szellős teraszon zajló vidám alkímiától, amikor először megtisztításra kerül a torma, fokhagyma, megmossák az illatos kaprot, csombort (ez utóbbi fortélyos erdélyi fűszernövény, lassan nálunk is kezd polgárjogot nyerni) – s kezdődhet az ugorka üvegbe tétele, a hagyományban előírt, szigorúan függőleges helyzetben!

Mielőtt azonban elmélyednénk az összetett művelet örömeinek ismertetésében, tisztázni kell a nevet. Nagyszüleimtől még azt hallottam, hogy ugorka, s csupán az „Untergang des Abendländes” nyilvánvaló jeleként vagyok képes értelmezni, hogy mára mindenhol uborka lett belőle – aminek utóbb viszont már a kanyarulatával is foglalkozni kezdtek!

Nagyüzemi kovászolásról természetesen szó sem lehet, bár korunk látott már hasonló árulásokat. Általában meg kell jegyezni, hogy az utóbbi évtizedekben némely gyümölcsök a piacon, mint alma, őszibarack, a szilva, de még a szőlő is a kereskedők érdekei szerint kétszeres méretűek és harsogó színűek; vastaghéjúak és sokáig piacolhatók, ez igaz, ugyanakkor csaknem ízetlenek lettek. Hová tűnt a nagymarosi málna, a szigeti földieper, a szabolcsi jonatán, a pándi meggy, a budaörsi és törökbálinti őszibarack őstermelőivel, s a maga ízeivel…? Felváltotta valami holland vagy portugál nemesítésű óriás a nagybaniról, tízből kilenc standon ezt adják, s még ha magyar termelőtől van is (ami lassan ritkaság), kiugrik a rekeszéből, akkora – viszont gyakorlatilag szinte ízetlen. Ez ellen úriembereknek határozottan tiltakoznia kell. Tegyük hozzá, hogy a nagybani viszonyai is megérettek már egy engesztelő szentmisére, elvetemedett református felfogás szerint is.

Nevezze azonban végeredményben mindenki annak, aminek akarja – az ugorka kovászolása mindenképpen a nap égi emelkedésével párhuzamos kozmikus esemény, s mint ilyen, leghelyesebben Szentiván táján esedékes. Türelmetlenebbek már május végén elkészíthetik az első pár üveggel, nem kétséges: bár a piacon ilyenkor még primőr áron lehet beszerezni. Lesz a rántott húshoz megfelelő savanyúság, ám „Samas, a hős” (Egyiptomi halottaskönyv) majd június harmadik dekádjában hág az égbolt legmagasabb pontjára, s az univerzumban gondolkodásról, engedjük meg – nem helyes lemondani általában sem, ugorka kovászolás-ügyében pedig kivált.

W. Shakespeare észrevette ennek az időpontnak minden élethez kapcsolódó varázslatát. A magyar háziasszonyok viszont adott esetben irodalmi háttér nélkül is tudják, mikor az ugorkát évszázadok óta egyik végétől hosszában, de nem végig, késsel bevágják, majd a másik végétől ugyanígy, csak keresztben (lehetővé téve statikai szempontból a hibátlan egyben maradást, ám azt is, hogy az erjedő savanyú lé az ugorkát megfelelően átjárja) – hogy ezen eljárással mindenkor a lehető leghelyesebben cselekednek.

Ha a nagy ugorkásüvegek megtelnek, kenyeret raknak rá (pirított zsömle is lehet, de ez hitbeli kérdés) – és jöhet bele a forralt víz, egy kancsóra két jó evőkanál sót számolva. Aki roppanósan szereti, nem sajnál üvegenként fél kávéskanálnyi timsót belé, mert valljuk meg őszintén, a szottyadt ugorka nem ugorka. Aztán fehér kistányérral letakarva, kitesszük az üvegeket a napra…!

Méregzöld színe estére tompul valamit, forrani azonban csak a második naptól fog. Ezt a folyadék homályosodása jelzi, amit naponta megízlelünk. Ó, boldog homály, te vagy a kovászos ugorka ígérete!

Buborékok is jönnek persze a felszínére, ezért hát naponta forralt vízzel pótoljuk, hogy semmi szárazra ne kerüljön. Általában 4-5 nap alatt lesz kész: ide jutva megkóstoljuk. Ha állagát is elérte, az ízesítő fűszer-zöldségeket kiszedjük, az ugorkákat darabonként vízzel leöblítjük, levét pedig rászűrve, hűtőben tároljuk.

A tervezés és lelki készülődés egy jó hét, beszerzések a piacon majdnem annyi. Tormát egyre ritkábban árusítanak, az ember kénytelen odahaza ültetni; timsót pedig csak patikában lehet beszerezni, az külön út. Üvegberakás előkészületekkel egyetlen délelőtt megvan, a kiforrásra is számítsunk legalább egy hetet, de már leszűréssel együtt. Így lesz nemes, saját kovászolású ugorkánk – ami nélkül nem nyár a nyár. Olyan gazdasági jellegű összefüggéseket, hogy a piacon kovászolt formában 4-5-ször többért adják, mint “szezonban” (ugorka-szezonban) nyersen, most ne emlegessünk föl – teljesen méltatlan volna az ugorka emelkedett tematikájához.

Helyes ritmust választva az újabb és újabb adagok elkészítésére, kihasználhatjuk az október végi csöndes verőfényeket is, és akkor, ha ad magára az ember – még január után is vehet elő a jobb sültekhez.

Ennyit az ugorka kovászolásáról.

(48. sz. Meditáció)

……………………………………………………………..

Javasolt olvasnivaló:

Az én Atyám a szőlőműves (2021. február 19.)

Az evangélium Európába jut (2021. május 30.)

……………………………………………………….

KÖSZÖNTŐ ÉS HASZNÁLATI ÚTMUTATÁS

dr. P.Tóth Béla

“Boldog a nép, amely megérti a kürt szavát…” (Zsolt 89,16)

330.000 +

Honlapomon igehirdetéseket adok közre 2000. január 1-től, de a 2015-ös nyugalomba vonulásom után születettek is mind olvashatók rajta. Lejjebb görgetve ezt az oldalt keletkezésük időrendjében itt valamennyi megtalálható.

A honlap indítása óta eddig 333.661 oldal került letöltésre, vagyis évente kb. 60.000. Amíg Isten erőt ad, törekszem a “nyugalom éveit” hasznosan tölteni. Az igehirdetések több mint egyharmadát határon túl élő magyarok és utazók olvasták 124 országból, ami az anyaországgal való kapcsolatukat erősítette – őket külön szeretettel köszöntöm!

Az “Igehirdetések keresése” fenti bekeretezett rovatba írt szóval (+Enter) kizárólag az igehirdetések címeiben lehet böngészni, ezért abba ne írjunk bibliai helyeket.

Aki valamely bibliai hely magyarázatát keresi, annak az említett “Textuárium” menüpontra kell kattintani. Ott kiválasztva a megfelelő oszlopot, majd lefelé görgetve az oldalt, a Szentírás könyveinek sorrendjében megtalálhatja. Természetesen nem készült még a Biblia mind az 1500 oldalának valamennyi versszakáról magyarázatom – de haladunk!

A közreadott igehirdetésekben találunk zárójelbe tett bibliai utalásokat (igehelyeket). Ezekre kattintva megjelenik az idézet a Károli fordítás szerint – elolvasás után bezárva visszatérhetünk az igehirdetés szövegéhez.

Közlök honlapomon színes, rövidebb írásokat, un. Meditáció-kat is, amiket eredetileg saját örömömre szántam. Ezekről nem küld a honlap automatája email-értesítést, de a fenti menüpontok közt megtalálhatók, valamint egy születőben lévő “könyv” fejezetei is – az elmúlt hetvenhárom esztendőm megértett dolgainak összegzéseként. Legyen minden Olvasónak javára, amit itt talál!

Üdvözlettel és szeretettel,

dr. P. Tóth Béla

Ui: Beírva nevemet a Google böngészőbe keresett szavak társaságában (pl: p.tóth szőlő, p.tóth füge – a gép kidobja az igehirdetést, amiben a keresett szó szerepel.

LEGUTÓBBI IGEHIRDETÉSEK

A nap le ne menjen a ti haragotokon!

Igehirdetés 2021. június 6.

Hol a mérték abban, amit el kell viselni egy embernek, és abban, hogy meddig tartson egy neheztelés? Erről szól az alábbi igehirdetés.
Igehirdetés olvasása

Az evangélium Európába jut

Igehirdetés 2021. május 30.

A pünkösd az egyház születésnapja – a rá következő Szentháromság-vasárnappal lezárul az ünnepek sora. A Cselekedetek könyve azonban viszi tovább a fontos történések ismertetését – egy ilyenről szól az alábbi igehirdetés.
Igehirdetés olvasása

Arcok a húsvét körül

Igehirdetés 2021. Április 3.

dr. P. Tóth Béla 2021. április 3-án du. 6 órakor a pomázi gyülekezet meghívására igehirdetést tartott a helyi gyülekezetben, az érvényes rendelkezések értelmében azonban kizárólag interneten.
Igehirdetés olvasása