Egy rövid köszönet és igei jó kívánság az év utolsó napján.

Igehirdetés 2025. december 31.

Esztendő fordultával

Textus: Zsolt 50,14-15

„Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek tett fogadásidat! Hívj segítségül engem a nyomorúság idején: én megszabadítalak téged, és te dicsőítesz engem.”

Igehirdetés

Pontosabban: egy rövid köszönet és igei üdvözlet az év utolsó napján. Köszönet azoknak, akik írtak pár sort – jól esik az emberi hang 25 év internetes szolgálata után. Jó kívánság pedig azért, mert nem tudjuk, mit hoz a holnap: érthető, sőt szükséges, hogy valami jót kívánjunk egymásnak egy ismeretlen, új év kezdetéhez…

Ezzel az igével kaptam Édesapámtól a konfirmációi áldást, s szinte ma is hallom: „Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek tett fogadásidat! Hívj segítségül engem a nyomorúság idején: én megszabadítalak téged, és te dicsőítesz engem.”  (Zsolt 50,14-15)  A minap találkozhattam két, valamikor nálam felnőttként konfirmált testvéremmel: évtizedek után ők is pontosan emlékeztek a kézrátételkor elhangzott áldó igére… Igazi, szívbéli örömmel töltött el!

Akinek viszont nincs ilyen emléke, az se búsuljon. Kereste őt is az igaz Isten, talán más utakon: erőt adva, az elvégzett munka örömével, vigasztalásokkal, testi-lelki gyógyításokkal – különben nem olvasná most ezeket a sorokat!  Mindent jót tőle kaptunk, ezért hát: „Hálával áldozzál az Istennek…”

Van azonban tovább is: „…és teljesítsd a felségesnek fogadásidat.”  Ha nem változtattam semmin az elmúlt évben, akkor most ideje, hogy elgondolkozzam. Átvilágítani a lelkemet, tisztába jönni indítékaimmal – ugyan ki fog helyettem? Mikor és hogyan? Még a naptári forduló is segít, ahogy tud – lehet, hogy éppen erre is való. Eltelt háromszázhatvanöt nap… Akad-e csak egyetlen dolog is, amire rájöttem, amit megértettem, s okultam belőle?  Az év hátralévő néhány órája akár ilyesmire is jó lehet.

Ám egy nagyszerű ígéret is megszólal  e zsoltárversben. Elég homályos ma a jövő, sok a világban a zűrzavar, nagy a bizonytalanság. Ismeretlen a 2026. év, hogy ne lenne az – jöhetnek jó, és jöhetnek rossz napok. Az isteni ígéret viszont egyértelmű, Megváltó Krisztusunk mondja mindazoknak, akik készek őt meghallani. Legyek köztük magam is: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején: én megszabadítalak téged, és te dicsőítesz engem.”

Jobbat leírni sem lehet. Igen, őt hívni kell, újra és újra – ám arra nem neki van szüksége, hisz ő mindenütt jelen van. Átalakul, új jelentést kap a Szentlélek által, amit csak az élet dolgaiból már imádság és áhítat övez: még a legnehezebbek is! Ő megszabadít, ezt maga ígéri. Néha másként, mint gondoltuk, vagy akár szerettük volna – de hogy szabadít, az biztos!  Így is legyen, az előttünk álló új év minden egyes napján – s ha átéljük, akkor a dicsőítés se maradjon el. Mi leszünk általa boldogabbak!  Így is legyen.  Ámen.