A honlapra föliratkozottakhoz ezúttal nem egy igehirdetés érkezik, hanem – sok. Magunk mindenesetre már létüknél fogva is így értelmezzük a Szentendrei Református Gimnázium mintegy harminc műalkotását, melyeket helyi és környéki művészek adományoztak egy romos tűzoltó-laktanyából épített református, nyolcosztályos gimnáziumnak.
Műalkotások a Szentendrei Református Gimnáziumban
Szentendre a művészetek városa, így érthetően nagy örömünk, hogy Református Gimnáziumunkat számos festőművész, szobrász, építőművész, zenetörténész, belsőépítész és iparművész ajándéka gazdagítja. Értékes alkotásaikat valamennyien ingyenesen, ajándékba készítették ill. adományozták. Lehetetlen vállalkozásunk kezdetekor, a hitből való „vízen járás” idején – egy még lakott (!), ám gyakorlatilag romos tűzoltó-laktanyából korszerű középiskolát varázsolni, mely eredményei szerint immár az ország gimnáziumainak legjobb 10 %-ába tartozik – életbe vágó megerősítés volt számunkra, hogy a város és környéke művészei közül sokan mellénk álltak, s ajándékaikkal kifejezték támogatásukat. Írásunk bemutatja alkotásaikat az épület helyeihez csoportosítva, ahol azok közelebbről is megtekinthetők.
Mindenekelőtt műalkotás jelen formájában maga az épület, mely szervesen bővült 1999-től húsz éven át, ahogy anyagi lehetőségeink engedték – egy lelakott, statikai megerősítésre szoruló egykori tűzoltó-laktanya teljes körű felújításával, új tantermi szárnyak és korszerű tornaterem, valamint díszudvar, és (a régi, utcai szárnyban) II. emeleti, 480 ülőhelyes Kápolna létrehozásával. A munkálatok műszaki tervezője mindvégig Szuromi Imre Ybl-díjas szentendrei építőművész, festőművész volt, aki a szükséges technikai és látványtervek ihletett készítésén túl még festményeiből is adományozott Gimnáziumunknak.
1. Tornaterem
Tetőzetét organikus, 19 réteg fából készült szarufák hordozzák. A színpad fölött Gimnáziumunk címere látható ARBOR PLANTATA IUXTA RIVOS, azaz a „Víz mellé ültetett fa” bibliai jelmondatával. (Zsolt 1,3 Jer 17,7-8) Motívumait az általunk kért jelképekből – a szellemi munkára utaló tollat tartó kéz, a zöldellő fa, a Duna vizének megjelenítése, valamint nemzeti színeink alkalmazása – Balogh László Munkácsy-díjas szentendrei festőművész, heraldikus állította össze egységes címerré.
2. Díszudvar
Burkolata szülői adományból készült piros-fekete térkő. Közepén helyezkedik el az iskolánk „szellemi középpontját” képező, univerzális tájolású Díszkút, egy vízben forgó gránitgömb, melynek mozgása megegyezik a Föld forgásirányával. Készítője Farkas Ádám Munkácsy és Kossuth díjas szentendrei szobrászművész, egyetemi rektor, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, majd Nagydíjasa, a mű címe pedig „Univerzum.” A nyolcmázsás kék-fehér, Azul Macaubas gránitkő forgása ugyan időlegesen kézzel kitéríthető (a gyermekek nagy örömére) – ám pár perc múlva visszatér eredeti pályájához. A forgó gömböt hordozó nyolcszögletű, vörös gránit kőépítményen lelki programunk, a „csontok megelevenedéséről” szóló ószövetségi prófécia egy mondata olvasható az 1590-es Vizsolyi Biblia szövege szerint: AZ NÉGY SZELEK FELŐL JÖJJ ELŐ TE LÉLEK…! (Ez 37,9)
A díszudvar további éke a mediterrán ihletésű Harangtorony – melyben Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő által öntetett 55 kg-os, digitálisan vezérelt harangunk lakik. Érdekessége, hogy ugyanitt került befalazásra az utókor számára a Gimnázium építésének története is.
A díszudvart a Napóra is ékesíti, „A fény megvilágosít, az árnyék pedig tanít” – LUX LUCET, TENEBRIS DOCET latin felirattal. Árnyékvetője paramétereit Ferenczi Alpár volt fizika-tanárunk számította ki, a kőfaragást pedig Páljános Ervin szentendrei szobrászművész készítette, akinek az utcai homlokzaton látható fehér márvány iskola-címerünket is köszönhetjük. A néhai tűzoltó-torony külső dísz-színezését városunk egyik legrégebbi, 18. századi, Görög-utcai lakóházának geometrikus motívumai alapján tervezte Szuromi Imre Ybl-díjas építész, festőművész. A toronybeli lépcsőházban az emeletről letekintve alul a nyolcágú Kálvin-csillagot látni: ez Vörösné Baracsi Erzsébet belsőépítész szülő munkája, mint az épületben minden igényes belső elem, a folyosók burkolásától a fémrácsok és ajtók összehangolt színezéséig. Ebből a lépcsőházból indul az I. emeleten a „Sóhajok hídja” is, melyen az érettségizők haladnak át nagy vizsgájuk előtt. Alatta, az árkádon túli kertben kopjafákban a leérettségizettek – réz szögek fején – saját kézzel beütött monogramjai találhatók.
3. Főbejárati aula
Az utcáról érkező a bejárati aula terében vörösmárvány, “Arbor Plantata” című oszlop-burkolatot talál, mely iskolánk bibliai jelmondatát, a “Víz mellé ültetett fát” jelképezi. Alkotója, Farkas Ádám szentendrei szobrászművész maga választotta ki a féltonnás, faragásra kerülő márványtömböket a tardosbányai lelőhelyen, szállította azokat saját költségén szentendrei műtermébe, majd kifaragás és csiszolás után felszerelte a Gimnázium aulájában. A burkolat vörösmárvány rajzolatában néhol a Pannon-tenger 6 millió éves üledékének csiga alakú élőlény-kövületei (ammonites) találhatók.
Ugyanitt van Deim Pál Kossuth díjas szentendrei festőművész színes ólomüveg díszablaka, ugyancsak a “Víz mellé ültetett fával”, de más megközelítésben. Fő motívuma (a művész vízjelének számító bábú-emberalak, valamint a Világegyetem sugárzását, a látható és láthatatlan világ határát jelképező rézsútos un. Deim-nudlik mellett) a gimnáziumot 10 éves korban kezdő törékeny „facsemete”, azaz kisdiák. Az őt megtámogató fakeretet, latinosan mentort a művész arannyal színezte ki, utalva arra, hogy a pedagógiai munka, s általában a gyermeknevelés a világon legértékesebb dolgok közé tartozik. Az üvegablak hullámzó felületét Szuromi Imre Ybl-díja építész-festőművész gondolta ki, így a félemeletről szemlélve előtűnnek róla a kifejezetten gyermekeknek szánt motívumok is: pillangó, madár, katicabogár stb.
A két Kossuth-díjas művész aulabeli alkotását szeretjük úgy értelmezni, hogy diákjaink az iskolánkba érkezéskor még megtámogatásra szoruló, vézna csemeték, ez látható az ólomüveg díszablakon – mikor pedig nyolc év múlva leérettségiznek, már olyan erősek, hogy tartóoszlopként egy egész, nagy ház minden terhét is képesek vállukon hordozni… Ez a hitünk, és – ez az ambíciónk is.
A félemeleti lépcsőfordulóban látható Kristóf János dunabogdányi festőművész ajándéka, aki az 1930-40-es években iskolánk elődjének, a szentendrei Református Polgári Iskolának tanulója, majd a főiskolán Szőnyi István és Bernáth Aurél tanítványa volt. Festménye a Dunakanyar visegrádi részét az őskorban, még épületek, autók és emberek nélkül ábrázolja.
4. Áprily-terem (földszint)
Az étkezőként és kisebb rendezvényekre szolgáló Áprily-terem padlózatának burkolatát Vörösné Baracsi Erzsébet belsőépítész-szülő tervezte, beregi keresztszemesekről levett bibliai, egyszersmind magyar népművészeti motívumokból. Középen a betlehemi csillag, amiből hosszában az úrvacsora kenyerének kalászai, keresztben pedig borának szőlőfürt-jelképei ágaznak ki – mintegy jelezve, mit jelent Isten országában az evés és ivás. Az aula felől belépő két, agancsos szarvas-ábrázolaton haladhat át: „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik” (Zsolt 42,2-3), egyszersmind a magyar ősregék csodaszarvasa; a terem túlsó végén pedig két páva néz szembe egymással a padlóburkolatban, melyek a feltámadásra utaló főnixmadár magyar népművészeti megfelelői: „…és megújul a te ifjúságod, mint a sasé!” (Zsolt 103,5)
A terem jobboldali falára szülői adományból bronz Áprily Lajos dombormű készült, amit Somogyi Tamás szobrászművész alkotott meg. Erre a költő képmásán és az erdélyi, valamint visegrádi erdők emlékén kívül ”A ragyogó madár” című, ifjúságot és öregkort gyönyörűen megéneklő versének különösen is szép pár szava került bevésésre, melyek kibetűzhetők. (Alatta bekeretezve az egész vers elolvasható.)
5. Kápolna (az utcai szárny II. emeletén)
A főbejárati aulából lépcsőn, a toronybeli lépcsőházban pedig liften is megközelíthető. Odafelé az I. emeleti folyosón még Gy. Molnár István szentendrei festőművész, Bernáth Aurél tanítvány „Dunai látkép” c. olajfestménye is látható. Ugyancsak tőle való ajándék a földszinti Igazgatói Irodában a „Nyári Szentendre” remekmű, mely külön engedéllyel tekinthető meg. Ezen a fsz-i folyosón van még Hajósi János budaörsi festőművész „Ház havas időben” c. alkotása is. Az aulából induló lépcső I. és II. emelet közti fordulójában Rákosi Anikó szentendrei festőművész „Téli fények” c. alkotása tekinthető meg.
A II. emeleti Kápolna előterében Szuromi Imre három festménye, „Szabadulás” című triptichon került elhelyezésre, melyet a Gimnáziumunkat évtizedek óta építész tervekkel ellátó művész 2010-ben, életveszélyes betegségéből történt rehabilitációja után alkotott, s iskolánknak adományozott.
A Kápolna tölgyfából készült négyszárnyú ajtóit átlátszó, üveg Kálvin-csillagok díszítik. Belépve az 1590-es Vizsolyi Biblia fogad – a Köztársasági Elnöki Hivatal ajándéka. Ezt a Károli Gáspár fordította, első teljes magyar nyelvű Bibliát eredeti születési helyén, Vizsolyban, a korabeli Rákócziak rendelkezésére álló technológiával és alapanyagokkal Daruka Mihály 2015-ben nyomtatta újra, összesen 200 példányban – melyből 2018 óta egy példány itt látható, s iskolánk jelmondatánál van kinyitva. „Mert hasonlatos lészen az vizek mellett plántáltatott fához, és ki az folyó víz mellette meggyökerezik, és ingyen sem érzi mikor eljő az hőség, és lészen az ő levele zöld, és az száraz esztendőktől nem fél, sem az gyümölcsözéstől meg nem szűnik.” (Jer 17,7-8)
A kápolna 480 ülőhelyet biztosító, borovi fenyőből készült padjainak szélét búzakalászok és szőlőfürtök lézer-gravírozott jelképei díszítik. Az egész terem minden részlete Vörösné Baracsi Erzsébet belsőépítész-szülő munkája, beleértve az orgona stilizált ”kalászok és hanghullámok” rajzolatú külső kiképzését. Az eredetileg padlásként funkcionáló hely kápolnának átépítve nagyon visszhangossá lett, a beszéd érthetőségének 85 %-át elrontotta. Akusztikai oldaltáblákkal ellátását pontos mérései felhasználásával Arató Éva, a Magyar Rádió akusztikusa, szülő tervezte, s Molnár Zsolt vállalkozó csapata kivitelezte.
A kápolna nagy, városra néző üvegablakának (ahonnan az Országházig és a Gellért-hegyig ellátni) felső háromszögébe Deim Pál Kossuth-díjas szentendrei festőművész tervezett ólomüveg kompozíciót, mely a Szentlélek kitöltetésének pünkösdi lángnyelveire utal (Csel 2,3), kivitelezte Százi Ildikó szentendrei üvegművész.
Az orgona különösen is nagy kincse Gimnáziumunknak. A terem alakjához, légköbméteréhez, a leültethető fők számához szabva Zászkaliczky Tamás szentendrei orgonaművész, zenetörténész tervezte meg, s Pécsre utazgatva felügyelte magát a kivitelezést is, majd a helyszínen intonálta a hangszert. Kivitelezését a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra végezte, mely a budapesti Művészetek Palotájának orgona-építésében, valamint a Zeneakadémia hangszerének felújításában is közreműködött. Két manuálos, mechanikus, barokk jellegű hangszer, melynek 25 regiszterén (ennyi eltérőhangzású sípsora van) 25 egészen különböző hangszín szólaltatható meg, s ezek egymással ezernél sokkal több variációban keverhetők. Egyesíti magában a barokk orgona mechanikus traktúrájának hagyományát (egy billentyű lenyomása olykor négy áttéten ér el a sípig, hogy azt megszólaltassa!) – a legmodernebb digitális technológiával: az előre regisztrált, akár 1000 különböző hangszín elektronikus memóriában tárolható, s játék közben egyetlen érintéssel a kívánt sorrendben léptethető. Az orgona motorja külön helyiségben került elhelyezésre, hogy teljesen hangtalan legyen. Tübingeni lelkész-barátaink, Dr. Thilo Fitzner és felesége, Gertrud Fitzner ajándéka, s ők maguk szállították Németországból a helyszínre. Nem csupán Szentendre városának, de a Dunakanyar egészének is hallatlan gazdagsága e kitűnő hangverseny-orgona, mely értékes koncertek és színvonalas zenei események rendszeres szereplője.
6. Valamennyi osztályterem
Tantermeinkben a tanulók a digitális okos-táblák fölött még fatáblába faragott bibliai idézetet is láthatnak, melyek készítője Korpos István kalotaszegi, Kőrösfőről 1993-ban ide származott, immár szentendrei népi fafaragó. Álljon itt ezek közül befejezésül egy olyan ige, melyet külföldről hazalátogató egykori diákunk, házasságára nézve is, hálásan felidézett: „Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek – a nap le ne menjen a ti haragotok felett…” (Ef 4,26) Így is legyen mindenkor, és mindenütt – szívből kívánjuk!
Soli Deo Gloria